
A görögök számára a Húsvét a legfontosabb vallási ünnep.
Az ortodox hitük szerint, Jézus Krisztus feláldozta magát az emberiségért, és legyőzve a halált, feltámadott. De ez nem csak egy vallási ünnep. A görögök mindig is dicsőítettek a termékenységet, a természet újjászületését, az élet örömét. Így sok szokásnak régebbi az eredete, mint gondolnánk. Akár a több istenhitű ókorba is visszavezethetnek.
A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami a feltámadásig tart. Persze a mai modern emberek ezt már leszűkítették a nagyhét idejére csak. Görögországban a nagyhétnek különleges hangulata van. Ilyenkor az az érzésed támad, mintha az egész ország átélné Jézus szenvedéseit. Az idő is érdekes módon, mindig borús, esős, melankolikus, még ha az előző héten sütött is a nap. Az emberek csendesebbek, hisz ezekben a napokban nem illik zajongani, szórakozni, hangosan zenét hallgatni, veszekedni, vagy káromkodni. Persze ezt sem tartja be mindig mindenki.
Nagycsütörtökön, az ország összes templomában egy gyönyörű mise alatt, Jézus jelképes keresztre feszített képét körbehordják, és a hívők virágokat szórnak rá. (Tudni kell, hogy a nép több mint 90 %-a azonos ortodox vallású, elenyésző az egyéb.)
Nagypénteken már korán reggel, asszonyok önkéntes csapata díszíti ezernyi virággal a templomokban, Jézus jelképes sírját. /Epitáfio/ Amikor elkészül, hívők özönlenek a nap folyamán, leróni tiszteletüket. Ahogy eljön az este, minden templomban, méltósággal felemelik a sírt, és kihozzák, kezdődik a körmenet. A hívők követik templomuk papjait a jelképes sírral, miközben búsan konganak a harangok mindenfelé. A városi zenekarok (ahol van) díszruhában mennek elől a gyászindulót játszva. Az emberek kezében égő gyertyaszál, szívükben a gyász és a megrendülés. Valóságos átélését a hitnek tapasztalhatjuk.
Másnap még folytatódnak a misék és imák, de az emberek már készülődnek a feltámadásra. Az asszonyok megfőzik a “magaricát”, amit még éjjel a feltámadás után esznek, szinte minden görög otthonban. Ez egy hagyományos húsvéti étel, talán inkább leveshez hasonló. A kisbárány belsőségéből, beleiből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással beverve, megcitromozva. Jóformán az évnek csak ezen az egy éjszakáján fogyasztják.

Éjfél előtt, már mindenki ott várakozik a templomok előtt gyertyával a kezében. Kicsik, és nagyok, öregek és csecsemők egyaránt. Éjfélkor megkondulnak a harangok, és a templom mélyéről, elindul a Szent láng, ami egyenesen Jeruzsálemből érkezett. Kézről kézre, gyertyától gyertyára, egyre terjed, embertől emberig, csókok, és jókívánságok közepette. “Hrisztosz aneszti”, mondják a görögök, Feltámadt Krisztus, és csodálatos a hangulat, és csodálatos a látvány. Sajnos a mai világban, megjelentek a petárdák, és különböző tűzijátékok, amik gyakran fülsüketítő hangossággal hirdetik a feltámadás örömét.
Mikor már mindenkinek megvan a lángja, sietnek vele hazafelé, millió apró fény az éjszakában. El kell jutni kialvás nélkül, az örökégő mécsesbe, ami nem hiányozhat egyetlen görög otthonból sem. Sokan keresztet rajzolnak vele az ajtófélfára, a küszöb felett, szerencsét hoz a házra. Végre felszabadultan asztalhoz ülhetnek és ehetik a “magaricát”. A hangulat talán szilveszter éjszakájához hasonlítható.

Másnap már korán reggel talpon vannak. Nyársra kerülnek a fiatal bárányok, kiskecskék, és kezdődik az eszem-iszom, dínom-dánom. Összejönnek a családok, rokonok, jó barátok, és mulatoznak, amíg csak bírják. Könnyen táncra is perdülnek, és élvezettel átéléssel járják hagyományos táncaikat. A fűszeres báránysültek illata keveredik a citrom és narancsfák virágának illatával, amik ez időtáj virágzanak. Semmihez nem hasonlítható hangulat, ízek, és illatok töltik be az egész országot.
Érdekes szokás kötődik a piros tojáshoz.
Húsvét vasárnapján már reggel azzal kezdenek a családtagok, hogy piros tojást koccintanak egymáshoz. Aztán folytatódik a barátokkal, közeli ismerősökkel is ez a hagyomány. Akinek ép marad a piros tojása az összekoccintás után, a néphit szerint azt jelenti, hogy egész évben szerencsés lesz az illető.
Görögországban a húsvéti tojás koccintás kizárólag csak piros tojással lehet, mert a piros szín Krisztus kifolyt vérének és az ígért örök életnek a szimbóluma.